Balaton-díjat kapott a Balatoni Szövetségtől Marcali polgármestere, Sütő László, aki korábban a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke is volt.

– Honnan ered Balaton iránti elkötelezettség?

– Egész életemet a Balaton környékén éltem, 12 kilométernél sohasem voltam távol huzamosabb ideig a Balatontól. Ez az egyik oka, amiért sokat jelent számomra ez a díj. A másik pedig, hogy ha valaki a kollégáktól, civil szervezetektől kap elismerést, sokszor fontosabb, mint ha hivatalos rendszeren belül tűntetnék ki, mert itt azok mérik a munkát, akikkel együtt dolgozik.

– Mi az a vezérlőelv, amit mindig szem előtt tart, s ami meghatározza a munkáját?

– A település- és területfejlesztés. A Balaton Fejlesztési Tanács elnökeként is törekedtem arra, s úgy gondolom sikerült is, hogy a tó minden területén harmonikus legyen a fejlődés, nem voltak kivételezettek. Fontos az is, hogy meg kell találni a környezetvédelmi elvárások és a fejlesztési célok között az összhangot. Őrizni kell a Balaton környezetét, de a fejlődés nem állhat le. Például a dél-nyugati medence rosszabb helyzetben van turisztikai szempontból, mint az észak-keleti. Pedig a sármelléki repülőtérről érkezők itt találkoznak elsőként a Balatonnal. Ha a Balaton-törvény módosítása nem történik meg, a térségben például Táskán, Somogysámsonban és Sávolyon - melyek a törvény alá esnek-, megakadályozhatja a fejlesztéseket.

– Átsorolással, négy település idei csatlakozásával a Balatonig ér most a marcali kistérség.

– A Balaton hatása a kistérségre egyértelműen pozitív. Szerves kapcsolat van a Balaton és a háttértelepülések között. Például korábban is biztosítottuk az orvosi ügyeletet, valamint a nevelési tanácsadói szolgáltatásokat. Egyelőre egy speciális problémával szembesültünk a kistérségi átsorolással: megnőttek a feladataink, de ehhez nem kapcsolódik a finanszírozás. Ugyanis a 2008-as költségvetést még 2007-ben fogadták el. Ezért Marcali tulajdonképpen megelőlegezi a költségeket, amit 2009-ben kaphat vissza.

– Elég sok feladat hárul Marcalira, mint a 38 települést összefogó kistérség központjára. Mire lenne a legnagyobb szüksége?

– A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekvédelmi Szövetségével szeretnénk érvényesíteni, hogy a kisvárosok működési többletfinanszírozást kapjanak. Például nehéz előteremteni a pályázatokhoz szükséges önerőt, mert elviszi a működés. De a kisvárosok fenntartanak olyan intézményeket is, melyeket nem lenne kötelező, de a kistérség érdekében felvállalják. Azon is dolgozunk, hogy a 2009-10-es regionális operatív és ágazati programokban minél több pályázati kiírás legyen az intézmények fejlesztésére.